Terápiás csontleves

Velős, csontos, porcos, bőrös részeket használunk a leves elkészítéséhez (legjobb a marha és borjú-szegyporc, marhalábszár-csont, ritkacsont, kuglicsont, gerinccsont (orja), lapockacsont, velőscsont, csirkeláb, marhafarok).

• Egy nagyobb lábasban felforraljuk a vizet és a porcokat/csontokat, majd a forrás körül képződő habot leszűrjük.
• Sóval, borssal, babérlevéllel ízesítjük.
• Mindezt 6-8 órán keresztül, nagyon kis lángon főzzük (takarékon, hogy a leves éppen csak gyöngyözzön). Minél tovább fő, annál több értékes tápanyag (kollagén, aminosavak) oldódik ki. Amikor a leves kész, leszűrjük és kiporciózzuk. Akkor megfelelő a levesünk, ha kihűlés után bekocsonyásodik és zsírréteg ül ki a tetejére.