Mi okozza az elhízást?
Az elhízás kialakulásának számtalan oka lehet, ugyanakkor van 3 tényező, ami rendszerint komoly szerepet játszik a kórállapot kialakulásában:
Túlzott kalóriabevitel
Az elhízás leggyakoribb oka, hogy valaki több kalóriát fogyaszt, mint amennyit eléget. A feldolgozott élelmiszerek, cukros italok, gyorsételek fogyasztása és a túlzott alkoholfogyasztás is nagyban hozzájárulhat a túlsúly kialakulásához. A rendszertelen étkezések, és a nassolás pedig hosszú távon felboríthatják a természetes anyagcsere-egyensúlyt.
Mozgáshiány
A modern életkörülményekre jellemző az ülőmunka, a gépesített közlekedés, az ülő helyzetben történő szórakozás (mozi, képernyő-használat, éttermi program), emellett a fizikai munka és a mozgásos szabadidős tevékenység viszont jelentősen csökkent. Rendkívül sokan élnek mozgásszegény életet (Magyarországon a nők 51%-a, a férfiak 62%-a szinte soha nem végez fizikai aktivitást), ami – mivel csökkenti a napi energiafelhasználást – túlsúlyhoz vezet.
Genetikai hajlam
A túlsúly és az elhízási hajlam örökletes is lehet. A gének szerepe megjelenik a zsírraktározásban, az étvágy mértékében és az energia egyensúly szabályozásában. Egy népszerű elmélet szerint, ha valaki gyermekkorában túlsúlyos, akkor sokkal több zsírsejt alakul ki, ami sajnos előrevetíti a felnőttkori elhízást.
Egyéni okok
Minden túlsúlyos kórállapot mögött egyéni történet húzódik, ezért kezelésében nagyon fontos a kezdeti állapotfelmérés és a kórtörténet megismerése, hogy valóban hatékony és személyre szabott kezelési terv születhessen. A kiegyensúlyozott táplálkozás és rendszeres mozgás minden esetben kulcsfontosságú, ám nem mindegy, hogy milyen ütemterv alapján építi be az új szokásokat az életébe.
Pszichés tényezők (pl. stressz, szorongás)
A tartós stressz megemeli a kortizol szintet, ami fokozza az étvágyat, különösen a cukros és zsíros ételek iránti vágyat. Ez hosszú távon túlevéshez, hasi zsír lerakódásához és testsúly gyarapodáshoz vezethet. Emellett a stressz csökkentheti a fizikai aktivitást és az alvásminőséget is, ami tovább rontja az anyagcserét.
Rossz minőségű alvás
A kevés alvás, vagy a rossz minőségű alvás szintén befolyásolhatja a túlsúly kialakulását. Az alváshiány csökkenti a jóllakottságérzetet szabályozó hormon szintjét, miközben növeli az éhségfokozó hormon mennyiségét, így fokozódik az éhség és a túlevés esélye. Emellett megemeli a vércukorszintet és rontja az inzulinérzékenységet, ami hosszú távon hozzájárulhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához.
- Felnőtteknek: 7–9 óra éjszakai alvás az optimális.
- Tartósan 6 óránál kevesebb alvás már fokozott kockázatot jelenthet az elhízásra nézve.
